Hajdú-Bihar megye legnyugatibb települése: Debrecentől 60 km-re, a Tisza mellett fekszik. Területe határos Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékkel is.

Nevének eredete

Szabó Károly történész szerint nevét Edekon hun követtől nyerte. Szerinte „mindenképpen ősnépek telephelye volt, kitűnik abból, midőn 1868-ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna… és bronztárgy ásatott ki”.

Pais Dezső a „szent” jelentésű ügy, üd, így ad, egy szavunkból magyarázza „-k” vagy „-g” kicsinyítő képzős származékként.

Györffy György mindezekkel szemben Ügyek személynevünkben egy honfoglalás előtti időből átvett régi török, „ügő” (méltóságot jelölő) köznév magyar „-k” képzővel bővült alakját látja.

Története

A Tisza árteréből kiemelkedő területen már az őskorban is laktak. A községről Priszkosz görög történész is beszámol. Írásos forrásokban viszonylag későn (1322)-ben bukkant fel, de ekkor már egészen bizonyosan régen létezett. Ezt jól mutatja, hogy első templomát Szent István tiszteletére építették a 12. század elején. A község a tatárjárásban elpusztult, csak a 13. században telepítették be újra. A tatárjárás után a magukat a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek tulajdona volt – az Egyeki családról 1367-ig vannak adatok. Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai, majd a Zelenay család birtokába került. Zelenay Gergely 2000 aranyforintért nagy-luchei Dóczy Orbán egri püspöknek adta el. Mátyás király Budán kelt oklevelében olvasható, hogy Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök 1487-ben Egyek (Ethyek) faluban élő „népeinek és jobbágyainak” megszerezte a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhessenek szerte az országban, és az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet. A birtokot Dóczy István szerémi püspök (Orbán unokaöccse) 1492-ben az egri káptalannak adományozta.

Miután Szolnok 1552-ben elesett, a törökök a szolnoki szandzsákhoz tartozó adózó helynek írták össze. 1615-ben a bajomi vár tartozékaként tartották számon.

A 16. század második felében a lakosság nagy része református hitre tért, és 1621-ben Egyeknek már bizonyosan volt református temploma is. Legrégibb úrasztali (református) kelyhe 1694-ben készült. A második hajdú felkelés után a bajomi uradalom tartozékaként Nagy András hajdú generális kapta meg. A török kiűzése után az egri káptalan, mint a hajdúk előtti jogos tulajdonos visszaperelte, mint a szomszédos települések legtöbbjét.

A református lakosság 1700-ban még kedvező szerződést kötött az akkor Kassán székelő egri főkáptalannal, de az évszázad második felére a káptalan megemelte a földesúri terheket és erőszakos rekatolizációba kezdett, ezért a lakosok tömegesen költöztek el a faluból. Ehhez döntő lökést adott az 1773-ban, a reformátusok rovására végrehajtott úrbéri rendelet. Az elűzöttek 1773-ban többsége a Vay-család csegei birtokán, az Árkus-parton húzta meg magát, majd 23 év múlva az Arad vármegyei Kispereg pusztán telepedtek le. Magukkal vitték harangjukat és klenódiumaikat is. A reformátusok kiűzetésére ma a katolikus templom előtti kőkereszt emlékeztet.

A falut a káptalan 18. század végén - Szentmargitához hasonlóan - római katolikus vallású palócokkal népesítette be újra.

Fejlődése a 19. században, a Tisza szabályozásának idején vett újabb lendületet. Ez sok embernek adott munkát, árvízmentesített talaja pedig kitűnő, szántóföldi művelésre is alkalmas volt.

A falu sokáig Szabolcs vármegyéhez tartozott, majd az 1876. XXXIII. törvénycikkel megalakított Hajdú vármegyéhez került.

Az első világháborúban 229 egyeki esett el, a másodikban még ennél is több.

Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a falunkban egy vékony, gazdagodó parasztréteg alakult ki. A káptalan birtokait 1945-ben felosztották. A villamosítást 1947-ben kezdték el. A falut 1970. július 1-jével nagyközséggé nyilvánították, 1970 és 1990 között nagyközségi tanácsa volt.

 

Nevezetességei

  • Szent József-templom (Fő tér) – 1790 körül, késő barokk stílusban épült. Benne Kovács Mihály, a 19. század jeles egyházi festőjének képe 1863-ban készült. A második világháborúban a templom megsérült, de helyreállították, ma műemléki védelem alatt áll.[5]

  • Kálvária-domb, kápolna a temetőben (Bartók Béla u.)

  • világháborús emlékmű – Krisztus karjában elesett katonával (Fő tér)[6]

  • Nepomuki Szent János szobra (Fő tér)[6]

  • az általános iskola homlokzatán a vérszerződést ábrázoló falfestmény (Béke u.)

  • Meggyes csárda – csárdamúzeummal

  • a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza - Patkós Galériával

  • Vértelkek

  • Szöghatár-halom, kunhalom régi sírokkal, kőkeresztekkel

Emlékhelyek

  • A templom előtt álló kőkereszt a hajdani egyeki reformátusok emléke

  • Zsidó temető (Tópart u. - Hunyadi u. sarok)

Természeti értékek

  • Egyek-pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (Hortobágyi Nemzeti Park) északi része (Csattag) tanösvénnyel,

  • Ohat-erdő Természetvédelmi Terület nagyobbik része, az egyik utolsó sziki tölgyes erdő.

  • Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület kisebbik része,

  • Ohati halastavak és Feketerét (vízmadarak paradicsomai, mindkettőn madárlessel),

  • Partifecsketelep (Egyek-Félhalom út mellett).

 

 

Polgármesteri Hivatal Egyek

Dr. Miluczky Attila polgármester
Csepreginé Kocsis Nóra jegyző
4069 Egyek, Fő út 3.
Telefon: +36 52 378 680; +36 52 378 028
Fax: +36 52 378 028
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.egyek.hu

Orvosi rendelő


Zöldkereszt Bt

Tel:+36 52 378 046

Cím: 4069 Egyek, Fő tér 23.

Nyitvatartás:

Fogadóóra:
Hétfő-Péntek: 8:00-10:00

Terhes tanácsadás:
Minden hónap első és harmadik csütörtökén 13:00-15:00

Csecsemő- és gyermek tanácsadás:
Hétfő: 14:00-15:00
Kedd : 14:00-15:00

Vezetője: Erdődi Anita

Gyógyszertár


Tel:+36 52 579 008

Cím: 4069 Egyek, Hunyadi u. 48/a


Nyitvatartás:
Hétfő-péntek: 8:00-16:00
(Ügyeletet nem lát el a helyi gyógyszertár.)

Posta


4069 EGYEK FŐ TÉR 27.

+36-52-592490

  • Hétfő: 08:00-16:00
  • Kedd: 08:00-16:00
  • Szerda: 08:00-18:00
  • Csütörtök: 08:00-16:00
  • Péntek: 08:00-15:00
  • Szombat: Zárva
  • Vasárnap: Zárva
be137bebd0e231fda8832442f320509c.jpg