Épített örökségek

A város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól délre, az ún. Borsodi Mezőség közepén fekszik. A megyeszékhelytől és Mezőkövesdtől 35 km, Tiszaújvárostól pedig 20 km távolságban helyezkedik el. Közúton 4 főirányból közelíthető meg. Miskolc felől Nyékládházánál, a 3-as főútról kell letérni, Tiszaújvárosból a 35-ös főútról Tiszapalkonyán keresztül érhető el. A 3-as számú főútról Budapest felől Mezőkeresztesnél kell lefordulni. A Tiszántúlról a Tiszán Ároktőnél átkelve érhetjük el a települést. Itt van a végállomása a Nyékládházától induló Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonalnak, amely a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonallal köti össze a települést. A vasútvonalon a személyszállítás ideiglenesen szünetel.

Története

A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A preszkítáknak jelentős temetője (Hörcsögös halom) volt a területen. A honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. 1067-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a Miskóc nemzetségbéli Bors ispán. Csát – ahogy ekkor hívták a települést –két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.

A tatárjárás során a település elpusztult, az 1330-as években említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett, mikor azonban Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején Borsod megye erdélyi fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, 1686-ban a császári csapatok felégették, 1698-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.

A kiegyezést követő békés években Mezőcsát tovább fejlődött, a mezőgazdaság mellett a kézművesipar kapott döntő szerepet (kerámiaedények gyártása). 1906-ra elérte a vasútvonal a települést, malmok épültek, bankok nyíltak.

A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette.

1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.

Az elkövetkezendő évtizedekben Mezőcsát szocialista településként tovább fejlődött, 1982-ben azonban elveszítette a járási székhely rangját, és több szerepkörben is Tiszaújváros vette át a helyét. Ennek ellenére azonban a település dinamikusan fejlődik, külseje egyre városiasabb. 1990-ben újság is indult.

1991. január 1-jén Mezőcsát visszakapta régi városi rangját.

Népművészet

Mezőcsát az 1800-as évek elején a magyar népi fazekasművészet központja volt. Itt korongolták azokat a virágdíszes cserépedényeket, melyeket aztán a vásározó fazekasok tettek messze földön híressé. Itt készültek először a Miska-kancsók és a madárdíszes pálinkás butéliák is.

Amikor a településen a híres fazekascsaládok kihaltak, tőlük a tiszafüredi mesterek vették át e szép hagyományt, akik most is formázzák a fehér, madaras mintájú cserepeket, köcsögfákat és butéliákat.

Látnivalók

  • Mezőcsáti mázas korsó 1848, a magyar népművészet egyik emblematikus edénye bélyegen (1968)

  • Zöldhalompuszta (Mezőcsát és Mezőkeresztes között) 1928-ban itt találták meg a 37 cm hosszú és 409 gramm súlyú, a kr. e. IV-V. századból származó szkíta aranyszarvast: [1]

  • Dobozy-kastély

  • Márk-kastély

  • Édes-kastély

  • A református templom fakazettás mennyezete (http://fenysugar.com)

  • Zsinagóga

  • Kiss József emlékház

  • Népi tájház

  • Mezőcsáti Termálfürdő

 

Mezőcsát Város Önkormányzata

Dr. Domján László polgármester
Rákosi Ildikó jegyző
3450 Mezőcsát, Hősök tere 1.
Tel./fax: +36 49 552 046
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.mezocsat.hu  

 

Mezőcsáti Kistérségi Egészségfejlesztő Központ


(3450 Mezőcsát, Hősök tere 33.

telefon: 49/553-010

A Társaság fő tevékenységi köre az általános járóbeteg-ellátás. Szakrendelőinek működtetésén túl az Ügyeleti Társulás településein biztosítja a központi ügyeleti szolgáltatást, valamint Mezőcsát város védőnői ellátását is.

A szakellátás Intézményünkben előjegyzés alapján, tervezetten történik, szakrendeléseinkre időpontot ennek megfelelően előzetesen, az 553-010-es telefonszámon kérhetnek.

Gyógyszertár

Primus Gyógyszertár

Cím: Hősök tere 32.
Telefon: (49) 552-164

Nyitva tartás: H-P:8-17, Szo:8-14, V:8-12.

 

Posta


3450 MEZŐCSÁT KISS J. ÚT 2. +36-49-352212

 

  • Hétfő:08:00-16:00
  • Kedd:08:00-16:00
  • Szerda:08:00-18:00
  • Csütörtök:08:00-16:00
  • Péntek:08:00-15:00
  • Szombat:Zárva
  • Vasárnap:Zárva

 

be137bebd0e231fda8832442f320509c.jpg